Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
41.08 MB
2016-10-24 16:17:39
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
176
1225
Rövid leírás | Teljes leírás (1.4 MB)

Nagykanizsa Város Vegyeskara
Tematikus cikkgyűjtemény
1990–2004
Forrás: Kanizsa Dél-Zalai Hetilap


A következő szöveg az újságoldalakból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

( KANIZSA 7
1990. január 5.
Karácsonyi hangverseny
_6_
Zenei
esték
Igazi karácsonyi ajándékot kapott a kanizsai közönség a Felsőtemplomban megrendezett koncerten december 21-én. Először fordult elő, hogy a város zenei művészeti csoportjai közösen léptek közönség elé. A korábbi években is megszokhattuk ugyan, hogy a karácsonyi ünnepek előtt meghallgathatjuk a kórusokat és a zenekart önálló koncertjeiken, de így együtt most szerepeltek először, és ez a szimfonikus zenekar új karmesterének, Tor-ják Vilmosnak az érdeme.
Nagyszerű volt a helyszín megválasztása is. A templomi környezet megalapozta a koncert karácsonyi hangulatát és a megszokottnál jóval nagyobb közönséget vonzott. Erre na-gyon-nagy szükség van manap-sag, hiszen a filharmóniai koncertek sajnos gyér közönség előtt zajlanak évek óta.
Szívszorító pillanatokkal indult az est, a magyar és a székely himnusz közös eléneklésé-vel, amellyel az erdélyi véres események áldozatairól emlékezett meg a közönség.
A koncertet a műsor oroszlánrészét vállaló Városi Szimfonikus Zenekar kezdte HSndel Tűzijáték-szvitjével. Meglepően monumentálisan szólt a zenekar, Torják Vilmos karmester lendületesen irányította együttesét. Különösen biztosak voltak a fúvósok, csak a hegedűkön érződött némi bizonytalanság.
A következő műsorszámmal,
Tisztelt
Karma/in József tír!
Minden szószaporltást mellőzve és tekintettel arra, hogy sok más fontos a közéletet élénken érdeklő kérdésre kell a „Kanizsa" hetilapnak még válaszolnia, szeretném röviden észrevételeimet elmondani.
Karmazin József Nagykanizsa város főépítészének cikkét a hetilap hasábjain csak nevetségesnek tudom értékelni. En nem „szabálytalan verset", hanem a valóságot írtam le. Ha Karmazin József válaszában csak a Magyar Értelmező Kéziszótár szavakra vonatkozó értelmezését tartotta fontosnak, akkor én megkérdőjelezem hozzáértését és megkérdezném, hogy a városi tanács főépítésze miért abban az állásban dolgozik.
Válaszában négyszer
Mozart klarinétversenyével magas mércét állított maga elé a szimfonikus zenekar. A szólót kitűnő muzsikus játszotta vendégként, a salgótarjáni Becze Lajos. Szép, hajlékony klarinéthangján egyforma kifejező erővel szólaltak meg a virtuóz futamok és a lassú tétel csodálatosan kibontakozó dallama, de a zenekart még túlságosan lekötötte a mű technikai megvalósításának feladata. Igy kevés energiája maradt, hogy azt a személyes vallomást közve-
ismételte, hogy két szomszéd „vitatkozik". Hogy ezt honnan vette azt nem tudom, és roppant kíváncsi lennék rá, de nem teszem. A cikke, amit közzétett érthetetlen értelmetlen nyelvtanilag és emberileg is.
A zárszavához csak annyit, a nyár derekán beadott fellebbezésemre 1989 aug. 28-ig még csak nem is reagáltak. A Zalai Hírlap 28-i száma, amely foglalkozott e kérdéssel, elért annyit, hogy már másnap 29-én megjelent nálam Zeigerné (Karmazin József munkatársa) 1989 szept. 21-én kelt levelében közölte velem, hogy nem ők illetékesek dönteni ez ügyben, hanem egy másik osztály. Ez még mindig nem határozat volt, csak
ttítse, ami Mozartnak ebből a művéből sugárzik.
A nagy Haydn fivére, Micha-el Haydn írta azt a graduálét („Laudate pueri Dominum"), amit a Pedagógus Kórus adott elő a zenekar kíséretével. Tisztán, fényesen szólt a női kar, fölényesen győzték a záró Alleluja futamait, de a zenekar még itt sem talált egészen magára.
Arany Ida vezényletével a HSMK Vegyeskara énekelte az este folyamán az egyetlen a.
ügyes aktatologatás. Önnek igaza volt, nem volt ez egészen három hónap. De mindeddig döntés sem született. Néhány napon fennakadni Karmazin József-részéről nyilvánvaló ro...